Olyan ritka, amikor minden tökéletes, mikor minden megszünik és a végtelen
csöndje ami egy röpke belénk hasító pillanatra nem a világban tomboló
kétségbeesést vonza maga után…nem a rosszat… és semmit ami szavakkal leírható…csak
egy tomboló vihart, mely mélyen bennünk tombol…egy gyöngéd érzelmes pillanatot,
mely új erővel, új reménnyel tölt el minket…ami megváltoztat mindent. Egyszerre
tombol a szívünk és megáll egy pillanatra…kihagy egyet, eláll a lélegzetünk, és
mintha hirtelen minden érzékünk ezerszer kifinomultabbá válna…élesebbek a
színek, édesebb minden lélegzetvétel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése