Mostanában
nagyon hanyagoltam a blogot...nem igazán volt időm és őszintén
kedvem sem írni ide...de most már ismét lesz időm...és talán
még kedvem is :)
Vége az
egyetemnek...vége a három évnek...egy újabb korszak zárult le az
életemben. Annyi lezárás, annyi vég volt már mostanában, hogy
szinte fel sem tűnik...nem is érzem különösebben a súlyát.
Most, hogy
ezt is magam mögött tudhatom ismét közelebb kerültem az élet
nyers valóságához...és a tényhez, hogy milyen nehéz munkát
találni manapság :P Még csak az elején
tartok az egésznek...hiszen még nincs egy hete, hogy sikerült az
államvizsga...de így, néhány napnyi keresgélés, nézelődés és
gondolkodás (nehéz volt, de összejött) után nem túl rózsás a
helyzet a frissen végzettek számára...főleg azok vannak
hátrányban, akiknek még tapasztalatuk sincs... De persze ezen nem
is lepődök meg igazán :P
A másik
dolog ami foglalkoztat, az pedig az, hogy most már (kis képzavarral
élve) kezd betelni a hócipőm a meleggel...értem én hogy nyár,
de hol vannak a szééép nagy nyári viharok...eső, villám...meg
minden ami velük jár és felfrissítené kicsit a levegőt :P
Örülök, hogy legalább a félig-meddig itthoni DIY (Do It
Yourself) projektes USB-s ventilátorom kitart és frissen tart itt a
monitor előtt.
Ami a
legjobban zavar az viszont az unalom. Soha nem szerettem egyedül
lenni...mert marha lehangolóan unalmas tud lenni...mindenki elvan
mint a befőtt...ha kimegyek a városba mást sem látok mint
egymásnak aktív mandulavizsgálatot tartó párokat...én meg nem
elég hogy egyedül vagyok, de még unatkozok is...FELHÁBORÍTÓ...ez
így ebben a formában már már tűrhetetlen :P
tenni kell ellene valamit...(a munka jó lenne...az legalább
lefoglalna...de addig még olyan sok van :P)
