Furcsa láng gyulladt bennem…de nem is láng ez, inkább tomboló tűzvihar!
Olyan érzésem van, mintha olyan valakivel sodort volna össze a sors viharoktól
tomboló tengere, akit már nagyon régóta ismerek…
Őrület…csak így tudom jellemezni… Őrült vagyok…teljesen elvesztetem a
fejem, és egy csöppet sem bánom…még csak gondolkodnom sem kell, hogy miért…vagy
hogyan…olyan egyértelmű, olyannyira logikus ez az őrültség.
Ugy érzem, hogy megtaláltam egy hiányzó darabot magamból…egy darabot amiről
eddig nem is sejtettem hogy létezik, nem is remélhettem, hogy létezhet…és
ameddig nem tudtam rolla, nem is hiányozhatott…nem voltam vele tisztában, hogy
mekkora rész az ami hiányzik, most viszont mintha új fény gyulladt volna,
mintha eddig az éjszaka sötétje borította volna be a világomat, melyben oly
gyorsan gyulladt fény, hogy még felfognom is nehéz…és ebben az új fényben,
minden tisztább mint VALAHA.
Olyan leírhatatlan…nincs az a szó vagy hasonlat, mely érdemes lenne rá,
hogy leképezze mindazt ami felébredt bennem. Olyan hihetetlen…olyannyira
merészen őrült…egyszerűen TÖKÉLETES
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése